Zárás?

Ohayou!
Már egy ideje nincs friss.
Gondolom sejtitek, hogy ez mit jelent. :'(

Egyszerűen meguntam ezt a blogot. A történetet, és tulajdonképpen mindent, amit ezzel véghezvittem.
Pofátlanságnak tartom, hogy csak úgy eloldalgok, és magatokra hagylak, de ki kell mondani, akármennyire is fáj: LEHÚZOM A ROLÓT. VÉGLEG.

Mint látjátok, megváltoztattam a nevem.
Ezzel együtt a személyiségem is változott. Hacsak egy kicsit is, de változott.
Egy évvel idősebb lettem, megkomolyodtam (höhö ^v^), és rájöttem, hogy ez a stílus, ez a blog nem nekem való.

Egy szerényebb, ám sokkalta betegebb blogba kezdtem, ahol megtalálhattok. Nem linkelem le ide, nem reklámozok. A profilomon megtaláljátok.
Ha még nem idegesítelek titeket, akkor nézzetek be!

Nem győzök bocsánatot kérni, amiért eddig kitartottatok mellettem és én meg cserbenhagytalak titeket! Ezer gomen!

Legyetek jók!

Lizzy-chan

Visszatértem - na de mivel is tudok szolgálni?

Az elmúlt időben keveset foglalkoztam a bloggal - ez leginkább jómagamnak köszönhető. Mostantól próbálom szűkebbre fogni a két fejezet közti időt, viszont pár apró módosítás társaságában.
A szereplők. Mióta megnyitottam a blogot, pár fokkal gyarapodott az orosztudásom, mind nyelvvel, mind a nevekkel kapcsolatban.
A díjak? A díjak. Úgy gondolom, hogy már ezek is elveszítették a jelentőségüket. Ezzel nem arra akarok kijukadni, hogy "jaj, nekem már nem kell díj", "már piszkosul elegem van belőle, nekem ennyi elég volt, kösz", meg hogy "folyton csak töltögetni kell, már unalmas", nem! Csak szeretném, ha tudnátok, hogy én ezt a blogot azért nyitottam meg, mert Titeket, Olvasókat akartalak szórakoztatni, a díj meg csak elveszi ezt a varázst. Nem azt mondom, hogy ne szórjátok a nyakamba, hanem szerintem felesleges a kitöltés, így ezt elhanyagolom. Viszont mindig jó érzéssel tölt el, amikor megkapok egyet. Nem mondok le róluk.
Apropó, a díjak. Most éppen kettő porosodik a fiókomban. Ezeket már az új "rendszer" alá vetem. Bocsánat.

До свиданья!

08. - Ne szólj hozzám, vagy mégis?

 - Margosha, ébresztő! - vágta be magát az ajtón az ápolónő.
Nem sokkal loholt utána Igor, egy fehér ingben és egy sötét, kopott farmerben megjelenve. Kezében kulcscsomót szorongatott, amik vidáman ficánkoltak a szoros kézben.
- Még olyan sötét van! - nyavalygott Marusya, fejére szorítva kispárnáját.

Új év, új név, ugyebár...

Ezt a röpke posztot arra áldozom, hogy bemutassam új jómagamat, vagyis az új nevemet. Nyugi, nem adtam át a helyemet senkinek, csak Cécile Ayton lettem, ennyi! :3

Do svidaniya, mostmár Cécile Ayton szerepében! :3 

Huh, a bezsebelt ötödik díj

Здорово!

Amikor megláttam a chatben RockH értesítését, azonnal a fejemben átsuhant, hogy "Miért érdemeltem ki mindezt?!". De komolyan, nem tudom eléggé megköszönni!

Kezdjük is az elejéről!

A díjat RockH zúdította a nyakamba, aki a StoryTime tehetséges írónője.

Tennivalók:

1. Köszönd meg a díjat

2. Írj magadról tíz dolgot

3. Válaszolj a tíz kérdésre

4. Tegyél fel tíz kérdést

5. Küldd tovább tíz embernek.

10 dolog magamról:

- Én vagyok a fekete mókus, aki garázsolni szokott. (Nem ám, de a garázsolás jól hangzik! :3)

- Imádom a zenéket, jelenlegi kedvenceim ez és ez, de még mindig az előbbi viszi pálmát. (Áj láv Katyusa! :3)

- Kedvenc zenei stílusom az orosz folk metal.

- Kedvenc filmsorozatom a Mission: Impossible.

- Egyszer 2015. februárjában letöltöttem egy szellemradart a tabletemre, amit az ágyam alá irányítottam (ugyanis emeleteságyam van, csak az alsó szint helyett egy hatalmas lyuk van ott). A szellemdetektor jelzett, én pedig annyira beparáltam, hogy még most sem merek bemenni oda. (Ennyit a horrorokról.)

- Kedvenc állatom a hóbagoly.

- 4 hónapja blogolok.

- Néhány napja kezdtem el jobban foglalkozni az orosszal (ugyanis szeretném megtanulni a nyelvet).

- Ha a kutyám nincs a szobámban lefekvéskor, akkor nem tudok elaludni. De tényleg.

- Utálom a krumplis tésztát.

Válaszok a 10 kérdésre:

Szereted a fagyasztott borsót?

- Utálom. Folyton engem bámul.

Nyertél már valaha matekversenyt?

- A matekot nem szeretem annyira, hogy induljak versenyeken.

Hány osztálytársadat ismered személyesen?

- Sajnos mind a tízet, de úgy elfelejtenék közülük hármat-négyet...

Milyen blogokat olvasol leginkább?

- Nálam minden történetes blog szóba jöhet, a fantasy-tól az akcióig, csak tetszen.

Szoktál káromkodni?
- Harmadikban annyira megörültem, amikor bemutattam másnak, és az első káromkodás elhagyta a számat!

Mit gondolsz a blogomról?
- Egyedi, gyönyörűen fogalmazol.

Szívesen találkoznál velem élőben?
- Igeeen! :3

Miért írok egoista kérdéseket?
- Ezek egoista kérdések?! Nem is tudtam!

Mennyi az idő?
- 13:38

Ugye milyen nehéz összehozni 10 kérdést?
- Nem tudom, nekem mindig sikerült. :3

10 kérdésem:

- PastelGoth, Vintage vagy folk metal? Miért?

- Mit gondolsz erről és erről a zenéről?

- Ha lehetne, milyet új keresztnevet választanál magadnak?

- Ettél újévkor lencsét?

- Ha léteznének unikornisok, ráülnél egyre? :3

- Min változtatnál az életben?

- Te is utálod a krumplis tésztát?

- Szoktál gondolkozni?

- Láttál már döglött gilisztát?

- Hiszel a Mikulásban?

Választottjaim:

Mukka - Miért? Mert
Mimi - Mimi történetei

Az új év második öröme

Здорово!

Alig szusszantottam az előző díj után, máris a nyakamba zúdított egyet Peetagey Smile, a csodálatos Sometimes the truth is very ugly blog írónője. Még most is kikerekedett szemmel nézem a képernyőt, egy őrült "Ezt érdemlem?!" mondattal, ami a fejemben zúg. Engem nem ekkora "sikerre" terveztek, én nem az az érzelgős típus vagyok, de hát... nem tudok minden egyes, tőletek kapott dolgot igazán megköszönni!

Csapjunk is a lovak közé!
A díjjal Peetagey Smile áldott meg, akinek ezért rettenthetetlenül hálás vagyok!

Tennivalók:

1. Köszönd meg a díjat, és tedd ki, hogy kitől kaptad!

2. Olvasd el annak a blogját, akitől kaptad!
3. Írj 12 dolgot az illető blogjáról!
4. Írj 12 dolgot a te blogodról!
5. Válaszolj a 12 kérdésre!
6. Tegyél fel 12 kérdést!
7. Kommentelj annak a blogján egy fejezethez/bejegyzéshez, akitől kaptad, hiszen mindenkinek kell a visszajelzés. Ez lehet kritika, véleményezés, a lényeg, hogy építő jellegű legyen!
8. Cseréljetek linket!
9. Küldd tovább 12 embernek a díjat!
10. Tedd ki a plecsnit jól látható helyre, úgy, hogy az én blogomra vezessen!

12 dolog Peetagey Smile blogjáról:

- Ez egy kritikás blog...

- aminek rövidített változata a STTIVU.

- A blog címe magyarul Az igazság néha nagyon undorító (mivel nem tudok angolul, ez nem biztos).

- Itt őszinte, de mégis kedves kritikákat lelhetsz/kérhetsz.

- Nagyon nehéz 21 kritikát végigolvasni. (Ez bók volt.) :3

- Nemcsak hogy a blog szuper, Peetagey kedves, vicces ember, és kritikusnak is helytáll...

- ráadásul ez nem csak egy kimondott kritikás blog, hanem fel van dobva egyéb cikkekkel is...
- azaz a Ti választottátok! bejegyzésekkel.

- A blog designját leginkább a vörös és annak árnyalatai uralják.
- Jelenleg 13 feliratkozója van.

- 49 bejegyzést tett már ki, közülük 2 2016-ban.
- 15 cseréje van.

12 dolog az én blogomról:

- 2015. október valahányadikán kezdtem.
- A legelső változat a Mindenkiből lehet kettő címet viselte, majd átkereszteltem a Beépített másodikra. Utóbbi szerintem sokkal jobban hangzik, ugye?
- Legelőször Wattpadbe írtam.

- Jelenleg 6 olvasóm...

- ...7 fejezetem...
- ...5 díjam, közülük egyet még nem raktam ki...
- ...és 21 cserém van.
- A történet akkor zuhant a fejembe, amikor először meghallgattam a Katyusát. De tényleg.
- Marusya neve keserűt jelent...
- ...Margosháé pedig gyöngyszemet...
- ...Vincent vezetékneve pedig magyarul fekete.
- Attól tartottam, hogy már az első fejezetnél romba dőlik a blog sorsa.

12 válasz Peetagey Smile kérdéseire:

Miért kezdtél el írni?

- Túl sok ötlet volt a fejemben. Csak azért kezdtem el, mert nem tudtam, hogy mihez értek, ezért "szerencsét próbáltam" itt is. Ráadásul mindig is vetettem a gondolataimat papírra, de ez szerintem nem járja, hogy csak azok olvassák, akiknek megmutattam.

Ki a legnagyobb rajongód, aki mindig biztat?

- Nem is tudom... ha nem a blogolást nézzük, akkor a barátnőim.

Kire számíthatsz bármikor?

- A barátaimra.

Tartasz attól, hogy le kell majd zárnod a történeted?

- Szerencsére már nem.

Miért éppen ez lett a blogod címe?

- Gondolkodtam, hogy milyen cím illene a már meglévő történethez. Mivel helycseréről van szó, ezért a "második" szót mindenképpen szerettem volna beletenni. A "beépített" pedig csak úgy eszembe ötlött.

Van olyan karakter, akit magadról mintáztál? Ki ő, és milyen tulajdonságokban hasonlítotok?

- Az összes szereplő hasonlít rám: Mihail a néha rosszul elsülő viccelődésben, Marusya a keserűségében, Margosha a félénkségében, Christopher a komolyságában, és Vincent pedig a belevalóságában.

Jártál már korábban a blogomon, vagy csak a díj miatt tértél be?
- Hát persze, hisz én adtam neked az első díjat! :3

Mit gondolsz az oldalról? 
- Jól vezeted, ráadásul feldobod egyéb cikkekkel is.

Mi tetszik a legjobban a blogon?
- A jelenlegi fejléc!

Mi az, ami nem tetszik? 
- A háttér.

Mit gondolsz a kritikáimról? Szerinted alaposak? Megéri rá várni?
Vissza fogsz még térni az oldalra? Miért? Csak őszintén, ezért kérdezem! :D
- Szerintem alaposan megfogalmazod a kritikát, ha szükségem lenne rá, tőled kérnék másodszorra! Igen, vissza fogok még térni, mert tetszik az írási stílusod! :3

12 kérdés:

- Ki/mi inspirál?
- Mi tetszik a blogomon?
- Szerinted bővülni fog majd a szereplők listája?
- Mit változtatnál meg a blogomon?
- Ócsárolta már valaha valaki is a munkáidat?
- Mit tennél, ha találkoznál velem élőben? :3
- Ki a kedvenc Bloggered?
- Kire/mire gondoltál akkor, amikor közzétetted az első bejegyzést a blogodon?
- Miért éppen azt a címet választottad a blogodnak, ami most van?
- Büszke vagy az eddigi irományaidra?
- Számodra fontos a szereplők pontos kidolgozása?
- Megbántad már valaha is, hogy belefogtál a blogodba?

Akiknek küldöm:

Vicky T. - Life With The Twins

Crazy Tini - Life is good with love

Nyah, ezt az évet is túléltük!

Здорово!

Igen, tudom, régen volt már új fejezet, de ezt a bejegyzést sem arra szánom. Ugyanis már megszokhattátok, hogy drága jó barátnőm, Vicky T. mindig meglep engem valamivel, és én csak értetlenül verem fejemet a falba, hogy hogyan érdemeltem ki ezt a sok kedvességet. Komolyan, engem nem erre terveztek, de mindig örülök neki, mert valaki gondol rám.

Nagyon meglepődtem, hogy Vicky elküldte nekem a díjat, ugyanis semmikor sem számítottam ilyen nagyszabású meglepire, ráadásul pont az év végén (apropó, B. Ú. É. K. minden Kedves Olvasómnak!), ami miatt a díj is megemelkedett az ünnepek fényében.

Kezdjük is az elejéről!

Nos, mint már fent említettem, a díjat az elképesztő és nagyon tehetséges Vicky T.-től kaptam, aki a The Purple Killer (Five Nights at Freddy's Purple Guy Fanfiction) büszke írója, akinek mindenért nagyon hálás vagyok, s nem pusztán a díjakért.

Teendők:

1. Köszönd meg a díjat annak, akitől kaptad, és linkeld be a blogját!
2. Válaszolj öt kérdésre, ami a díjhoz jár!
3. Olvasd el az első öt fejezetet, illetve az utolsó fejezetet annak a blogján, akitől a díjat kaptad!
4. Mondj véleményt a blogról!
5. Írd le, kiknek ajánlod a blogot!
6. Küldd tovább a díjat 5 embernek, de figyelj arra, hogy egy blogger/bloggerina csak egyszer kaphatja meg!

Válasz öt kérdésre, ami a díjhoz jár:

Miről szólt az első írásod/történeted/novellád, és mikor írtad?

- Az első komolyabb történetemet 5. osztályban írtam, ez szeretette meg velem az írás művészetét.

A fogalmazás (nevezzük így) házinak indult, amit a magyartanárnőm adott fel. A lányoknak egy macskáról és egy lóról, a fiúknak pedig egy zebráról és egy (döglött?) tehénről kellett írnijuk. Én persze Kincsemet és hű társát, Csalogányt formáztam meg, mivel akkoriban még nagy lóbolond voltam. A történetre "A ló és a macska" címet aggattam, de mivel ez kikötött volt, nem értem el sokat vele...

Másnap mindenkinek fel kellett olvasni a fogalmazását, én is megtettem a magamét. A közepén a tanárnőm majdnem elájult a "lírai finomsággal" szavak hallattán, és elkezdett ott nekem papolni, hogy hogyan tudok én ilyen történetet, szavakat kitalálni, mert neki, felnőtt létére se jutott ilyen az eszébe. Engem meg büszkeség töltött el, és vörösebb voltam még Rákúrnál is. Tudom, hogy nem én vagyok a legjobb, soha nem is voltam és nem is leszek az, de ez azért mégis jólesett a dicséret.

Azóta mindig tetszik neki, amit írok. Egy fél hónappal ezelőtt megtudta, hogy blogolok, és azóta nyomon követi a "művemet", Árgus tekintettel.

Milyen érzések töltöttek el, amikor megírtad és közzétetted az első fejezetet/bejegyzést a blogodon?
- Őszintén szólva semmilyen, csak reméltem, hogy ezzel jót teszek, és nem borítom fel a világ egyensúlyát.

Ki írta az első kommentet a blogodhoz, és mi volt az? Mire gondoltál, amikor elolvastad?
- Ezen a blogon az első megjegyzést Vicky T. tette közzé, 2015. 10. 29.-én, 15:39-kor, a "Díj 1#" bejegyzéshez. A komment az alább volt:

"Drága Chestia! (Nem unod még ezt a drágát? Én már eléggé) <3
Köszönöm, hogy ilyen hamar kitöltötted a díjat, sokat jelent! :)
Ne köszönd, amit csinálsz, tényleg fenomenális, kár, hogy nagyon kevesen olvasnak, mert tényleg megéri. ;)
A fogalmazásomra feltett kérdésemre a válasz viszont eléggé meglepett, ugyanis nem gondoltam volna, hogy valaki valaha is ilyen véleményen lesz! :O Köszönöm, ha tényleg így gondolod! :3 <3
Őszinte szeretettel, és pirítósokkal,
Vicky T." - igazán megható megjegyzés, kezdésnek tökéletes.

Mi ihlette a történetedet? Honnan jött a blogod alapötlete?
- Nem sokkal a blog nyitása előtt hallottam meg először a Katyusát, ez adta a mérföldkövet az életemben: beleszerettem Oroszországba, az oroszokba, a nyelvbe... na meg a tankokba. Ráadásul a következő blogomnak is ezt akartam alapjául venni, és úgy látom, hogy sikerült is.
Mindig elkezdtem, de sosem végeztem Mark Twain egyik könyvével, a Koldus és királyfival. Rögtön megfogott az alapötlet, és ezt kevertem Oroszországgal.
A történetet megfűszereztem még Amerikával és Németországgal, a megfejtés pedig ez a blog lett!

Mit jelent számodra az írás?

- Számomra az írás a szabadságot, a nyugalmat, és a függetlenséget jelenti. Ha valami bánt vagy boldog vagyok, esetleg csak unatkozok, én a billentyűzet mögé rejtőzök, nem úgy, mint mások, hogy sírnak éjjel-nappal. Ez az időszak megújulás volt számomra, hogy végre rátaláltam arra, ami leginkább engem jellemez és foglalkoztat.

Vélemény Vicky T. blogjáról:

A blogjára akkor találtam rá, amikor az enyém még meg se volt. Ígyhát amikor elkészültem vele, izgatottan kértem tőle egy cserét.

Vicky amellett, hogy gyönyörűen fogalmaz, bőséges szókinccsel rendelkezik, de az olvasóival is törődik, és vicces. Élvezet olvasni minden mondatát, egy szavába se tudnék belekötni. Engem leginkább ez fogott meg.

Igazából én sosem szerettem a Five Nights at Freddy's-t (és valószínűleg nem is fogom), mindig paráztam a horroroktól, de ez a történet teljesen visszaadja azt, ami az ijesztegetés mögött bújt el: a bosszút. Ha nem is szereted ezt a játékot (akkor kezet foghatunk), akkor is mindenképp nézz be, és hidd el, nem fogod megbánni! Ez nem az a tipikus horror (de vannak benne kiköpött FNaF-os részek), és a szóvilága elképesztő, minden korosztálynak ajánlom (eddig! :3)!

Az öt hat kiválasztottam:

†Nana Daeris† - †Nana Daeris†

Lily Clark és Dolores Faria - Happened
Hanne Nielsen - Il Capitano
Szimy - Masquerade

RockH - StoryTime

Andi Szabó - K I S S or D E A T H?